mentális tréning

Csúcsformában – sportban és üzletben!

2017. április 19. - sportpsycho

Magabiztos, határozott fellépés. Pozitív gondolkodás, érzelmi kontroll. Koncentrált munkavégzés, fegyelmezettség. Odaadás, alázat, magas munkamorál. Konstruktív kritika elfogadása, csapatmunka, frusztráció tolerancia. Mentális keménység. Egy élsportoló jellemzői.

Lehet-e profitálni később ebből a mentális keménységből a szakmai életben is? Egyáltalán miben nyilvánul meg ez a mentális előny? Mit tanulnak meg a sportolók a kemény edzések és a versenyek jelentette kihívások alatt? Milyen üzletember válik egy kiváló sportolóból? Szeretnénk őt üzleti partnerként? Munkatársként? És ha már fiatalkorunkban kimaradt a sport az életünkből, heti pár edzés segíthet „megkeményedni” mentálisan? Hogyan kamatozik a sportos életmód az üzleti sikerek területén? balls.jpg

Ha hirtelen példákat próbálnánk felidézni, elsők között valószínűleg Arnold Schwarzenegger jutna eszünkbe, aki a világmezőnyt évekig domináló body builder-ből lett kasszasikereket halmozó színész, majd később meggyőző politikus. De a lista hosszú: George Foreman nehézsúlyú boxoló, Magic Johnson kosárlabdás, Ion Tiriac teniszező, LeBron James kosaras, Maria Sharapova és Venus Williams szintén a tenisz színteréről, csak hogy párat említsek. (David Beckham-el már bizonytalanabb vagyok, mert hallom a férfiolvasók némileg jogos észrevételét, miszerint a női közönségre gyakorolt sármjának tulajdonítható az üzleti sikerek nagy része…) De - a polémiát lezárandó - itt egy nagyszerű példa: Sebastian Coe, aki középtávfutásban kétszeres olimpiai bajnokként sikeres üzletember és politikus karrierjét a 2012-es londoni olimpia szervezésével koronázta meg. Hogy milyen mentális készségeket mentett át a korábbi sportolói tapasztalataiból az üzleti életbe? Nos, ő erről egy remek könyvet is írt: „The Winning Mind" címmel. Kivételek lennénk-e csupán a fenti példák, vagy tényleg van valamilyen bizonyítható pszichológiai előnye a komoly sportteljesítményeknek a későbbi szakmai karrierre nézve?

Hozzászoktak a kudarcokhoz, nehézségekhez, sikerekhez. Minden nap arra ébrednek, hogy fontos feladatuk van. Mélyen a zsigereikbe ivódott a céltudat és a sikervágy. Elbuknak, felállnak és újrakezdik. A sportban nem egyenes út vezet a sikerhez, ahogyan az üzleti életben sem. Kitartás, kemény munka, türelem és kontroll. Az út - amelyen halad sportoló és üzletember. Megállja a valóság próbáját a párhuzam?

Az utóbbi években egyre több kutatást végeznek a sport, a katonaság és a foglalkoztatás területén azokat a mentális képességeket kutatva, amelyek a kiváló teljesítményért és sikerért felelősek. 

Egy 2013-as nemzetközi tanulmányban 927 sportolót hasonlítottak össze 931 nem sportolóval. Az eredmény egyértelmű: sportágtól függetlenül, a sportolók „keményebbnek” bizonyultak egy sor pszichológiai jellemző tekintetében, amelyek a szakemberek mentális erőként definiálnak.

Angela Duckworth , a Pennsylvania Egyetem professzora, - aki többek között a Fehér Háznak, a Világbanknak, a NBA-nek, NFL-nek a tanácsadója – a West Point-i katonai akadémián kutatta a siker kulcsát. Az eddigi bevezetőt tekintve nem meglepő, hogy a hírhedt „Beast Barack” kiképzést sikeresen „túlélő” kadetek nem feltétlenül a fizikailag legerősebbek, a legintelligensebbek vagy a genetikailag legjobb adottságokkal rendelkezők közül kerültek ki. Úgy tűnik, a sikert ebben az esetben is a mentális keménység garantálta.

Egy másik kutatásban a sportpszichológusok által kidolgozott Mentális keménység kérdőív alapján vizsgálták a közép-, felső- és kezdő vezetőket. A várakozásoknak megfelelően a felsővezetők magasabb pontszámokat értek el, viszont még hasznosabb eredmény, hogy a mentális keménység az életkorral nőtt – ékesen bizonyítva, hogy ezek a mentális képességek igenis fejleszthetőek az idő során.

nike-women-hope-solo-annie-leibovitz-01.jpg

„A bajnokká válás 95%-ban nem a pályán történik”

Sebastian Coe

Mentális keménység – pozitív pszichológiai konstellációk együttese, amelyeknek van egy velünk született jellemvonás jellegű összetevője, másrészt viszont a tapasztalatok és élethelyzetek mentén folyamatosan fejlődik, alakul. Az élsport vagy versenysport tipikusan egy olyan hosszasan fennálló életkörülmény, amely a mentális keménység jellemzőit éveken keresztül acélozza. Milyen képességek gyűjtő fogalma tehát a mentális keménység? Kitartás, céltudatosság, fegyelem, érzelmi kontroll, rugalmasság… Mit is jelent ez a gyakorlatban? Pontos céljaid vannak, mész előre, akkor is, amikor nincs kézzel fogható eredmény, nem tántorítanak el az akadályok, nem bizonytalanítanak el a kívülállók negatív vélekedései, az átmeneti kudarcok csak megerősítenek, bízol magadban, elfogadod a lemondásokat, a fontosra koncentrálsz, nem panaszkodsz, nem dühöngesz, haladsz türelmesen a saját utadon… Bővebben a „Milyen a mentálisan kemény személyiség” című írásban a  mentaltraining.blog.hu –n olvashat.  

 

Aki nem sportolt versenyszerűen, talán nem is tudja, milyen kemény lehet egy sportoló élete. Főleg, ha mellette tanul vagy dolgozik is. Az általános sztereotípia a szélesen mosolygó, jóképű, izmoktól dagadó, öntelt, üres fejű sportolóról csupán egy mítosz. Időbeosztás, prioritások kezelése, feladatok teljesítése, koncentrált munkavégzés… akár egy menedzser élete.  

Az élsport pontosan az a közeg, ahol egy gyerek vagy fiatal alakuló személyiségét is hasonlóképpen edzi, akárcsak az izmait. A kemény fizikai munka nem csak a testet acélozza, hanem az elmét is. Minden fizikai edzés egy kicsit mentális edzés is egyben: még tovább bírni a kellemetlenséget, a fáradság ellenére is koncentrálni, nem kizökkenni, nem feladni, fegyelmezetten elvégezni minden feladatot, nem csak a mennyiségre, hanem a minőségre is figyelve. Ha valaki ezt teszi nap mint nap, éveken keresztül, talán nem meglepő, hogy a mentális munka hagy némi lenyomatot a személyiségén, ami pont kapóra jön majd a szakmai élet kihívásai és útvesztői között.

Bár az élsport mellett nehéz komolyabb tanulmányokat folytatni, azért hazánkban is sok példa van arra, hogy a magas szintű sportolás nem zárja ki a felsőszintű képzést. Az sem törvényszerű, hogy egy olimpikon csakis a sportvilág keretein belül keresse meg a kenyerét – bár az edzői karrieren kívül itt is számos üzleti lehetőség kínálkozhat. De ne menjünk ilyen messze. Nem kell valakinek élsportolónak vagy olimpikonnak lenni ahhoz, hogy a fiatalkorban évekig űzött sport jótékony hatással legyen a pszichés-mentális képességeire. Hazai statisztikákat ugyan nem találtam, de egy németországi tanulmány szerint a volt sportolók 700-800 euróval keresnek többet a sportolói múlttal nem rendelkező társaiknál. A tanulmány azért is figyelemreméltó, mert a nemek közötti különbség csökkenésének egy eklatáns példáját szolgáltatja: a volt sportolónők átlagban többet keresnek, mint a sporttapasztalatokkal nem rendelkező hasonló képzettségű férfi kollégáik. Utópia német viszonyokat elemezni? Legalább a cikk olvasása - azaz pár perc –erejéig legyünk optimisták és pozitívak a mentális keménység szellemében!

female-athletes-feature.jpg

 

Természetesen személyiség függő jelenségekről beszélünk, azaz nem csak az életkörülmények és tapasztalatok játszanak szerepet a „mentális keménység” kifejlesztésében, van, aki tényleg némi „hozott” előnnyel indul a versenyben. Félreértés ne essék. Önmagában a tény, hogy valaki életében messze elkerült bárminemű sportágat – nem jelenti azt, hogy mentálisan nem lehetne ugyanolyan kemény, mint egy élsportoló. Őszintén – Warren Buffetnek, Steve Jobs-nak vagy Bill Gates-nek vajmi kevés köze volt a sportoláshoz. Az üzleti és szakmai életben oly fontos mentális készségeket nem csak a magas szintű sportolás közben lehet kifejleszteni.  Egy hobbi, egy művészeti tevékenység gyakorlása, vagy egyszerűen csak egy érdeklődési kör, amely később hivatássá válik, ugyanolyan erővel csiszolhatja a személyiséget a kellő irányba, mint a magas szintű sporttevékenység. A közös nevező az elköteleződés és céltudatosság.

De térjünk vissza a sporthoz…

Miben lehetnek szakmai téren is jobbak a sportolói múlttal rendelkező személyek?

Teherbírás: jól viselik a nehézségeket, a hosszúra nyúlt munkanapokat. Toleránsabbak a nehéz feladatokkal járó kényelmetlenség iránt, könnyebben lépnek ki a komfortzónájukból. Szorgalmasak.

Célorientáltság, sikerorientáltság: nem vonakodnak magas célokat kitűzni. Tisztában vannak azzal, hogy a siker nem jön könnyen, ezért hosszú időn keresztül képesek fenntartani a lelkesedésüket, motivációjukat.

Kitartás: a fentiekből következik, hogy nem adják fel könnyen. Az akadályok csupán kihívást jelentenek, a problémák csak megoldandó feladatok. A sportban az időszakos kudarcok elkerülhetetlenek, ezért már megtanulták, hogy ne bizonytalanodjanak el könnyen, addig folytassák az erőfeszítéseket, amíg eredményre nem vezetnek.

Döntéshozatal, taktika, stratégia: a versenyek során gyakran kell fontos döntéseket hozni nyomás alatt. Módosítani a stratégián az ellenfél reakcióinak függvényében. Hideg fejjel latolgatni az esélyeket. Számítóan, taktikusan helyezkedni. Adott esetben megtéveszteni – a játékszabályok keretein belül.

Koncentrálás: a döntő pillanatban minden érzékszervvel a feladatra képesek koncentrálni. Megtanulták kizárni a külső zajokat, a nézők kiabálását, az ellenfeleket, csak arra fókuszálnak, ami igazán fontos. Zónába kerülnek! Milyen értékes tulajdonság ez a szétszórt, állandóan a közösségi médián lógó a kollégákkal szemben…

Fegyelmezettebbek: addig dolgoznak, amíg végére jutnak az aznapi feladatoknak. Nem esik nehezükre korán kelni, szűk időbeosztás szerint élni. Egészségesebb életmódot folytatnak. Jó önkontrollal rendelkeznek.

Toleránsabbak a frusztrációval szemben: a sportban a fejlődés és siker nem jön azonnal, akár csak az üzleti életben. A sérülések, az időszakos teljesítménycsökkenések, „kispadra ültetések” , átmeneti kudarcok már érzelmileg  megedzették őket. A bizonytalanságot jobban tűrik.

Tanácsokra nyitottak: a legtöbb sportoló kérdőjel nélkül követi az edzői utasításokat. Megszokják, hogy egy kompetensebb fél irányítja őket, elfogadják a konstruktív kritikát. Tekintettel a mai liberális nevelésre a szakmai életben ez nagy előnynek bizonyulhat!

Magabiztosság: nem kell ahhoz olimpiai bajnoknak lenni, hogy valaki egészséges önbizalomra tegyen szert. Minden kis siker építi és erősíti az önbizalmat Ismerni az erősségeit, tisztában lenni a gyengeségeivel, de ezek mellett bízni a képességeiben – nem ez bármilyen üzleti terv lényege?

 

Milyen extra képességekkel rendelkeznek a csapatsportot űzők? 

  • szociábilisak
  • jól kommunikálnak
  • jól tudnak másokat befolyásolni
  • jól tudnak együttműködni
  • adott esetben alá tudják rendelni az egyéni célokat a csapatérdeknek
  • nyitottabbak az utasításokra
  • alkalmazkodóbbak

business-sport-strategy.jpg

Milyen előnyös képességekkel rendelkeznek az egyéni sportolók? 

  • önállóbbak
  • kitartóbbak
  • határozottabbak
  • felelősségteljesebbek
  • jobb döntéshozók
  • vezetői kvalitásokban erősebbek

 business_suit_hurdle.jpg

Milyen szakmai területeken a legsikeresebbek a volt élsportolók:

  1. Kereskedelem
  2. Marketing
  3. Stratégiai tervezés, szervezés

Sok ismert sportoló épít fel a karrierje során értékes kapcsolati tőkét, amelyet majd a szakmai életben is gyümölcsöztetni tud. Főleg a csapatsportok űzői nagyon jól kommunikálnak, jó a meggyőző képességük, jól tudják befolyásolni az üzleti partnereiket. Határozott, magabiztos fellépésük egyértelműen előny. Stratégiai gondolkodásban már van gyakorlatuk, szervezésben, időbeosztásban ügyesek. Fegyelmezettségük és jó frusztráció toleranciájuk a bizonytalan, kiszámítható helyzetekben lépéselőnyt jelent számukra. Nagy teherbíró képességük és kifogyhatatlan energiájuk a rendezvények szervezésénél kapóra jön.

handshake.jpg

 

A sablon azonban nem mindenkire húzható rá egyértelműen. Mint ismeretes, minden pszichológiai képesség egy Gauss görbének nevezett harang formájú eloszlásban értelmezhető – így a nagy többség ugyan a középpontra zsúfolódik, de mindig jutnak jócskán a szélekre is. A másik fontos ide kívánkozó megjegyzés, ami részben az előbb leírtakból fakad, hogy bármennyire is idealizáljuk a sportolók különleges képességeit, azért az extrém esetekben pont az ellenkezője lehet érvényes. Azaz néha a jóból is megárt a sok…

Hátrányok:

  • Túlzott önállóság
  • Önfejűség
  • Túl nagy ego
  • Mindent jobban tud” hozzáállás
  • Munkamánia
  • Kényszeres, már túlzott kitartás, olyan helyzetekben, amire nincs befolyása
  • Tanulmányok vagy szakmai gyakorlat hiánya
  • Előző szigorú életmód kompenzálásaként kicsapongás

 

Sport a mindennapokban

Nem mindenki tekinthet vissza fiatalkori sportmúltra. Viszont sokan döntenek úgy későbbi életükben, hogy a sportot a mindennapjaik részévé teszik. Nem kímélve magukat, hajnalok hajnalán kelnek és még munka előtt letudják az edzést. Vagy a napi feladatokat úgy szervezik, hogy ebédszünetben vagy munka után beleférjen a testmozgás. Időmenedzsment, akarat, kitartás, fókusz. Zsonglőrködés a munka, a család a sport és pihenés között. Egyesek versenyszerűen, nagyon magas szinten űzik a sportot. Mások inkább kikapcsolódásként, feszültstég levezetésként. Nem kétséges, hogy minden formában és minden mennyiségben élvezhetjük a sportolás pozitív hatásait. Viszont azok a személyek, akik komoly elhatározással, magas célkitűzésekkel, lelkesen és motiváltan sportolnak nap mint nap, nem kímélve időt, energiát – és sokszor anyagiakat sem – azért, hogy a saját szintjükhöz képest kiváló teljesítményt érjenek ez az általuk választott sportágban, azok szerintem igenis vannak olyan „kemények mentálisan”, mint az élsportolók. Manapság szerencsére egyre gyakoribb, hogy versenyeken korcsoportos díjazás van, ami nagyon nagy motiváló erőt jelent. Gondoljunk csak bele, egy 40 éves kétgyerekes felsővezető elkezd futni. Nap mint nap edz, hóban, esőben, fagyban, kánikulában, reggel álmosan munka előtt, este munka után holtfáradtan, hétvégén hajnalban, míg a család fel nem ébred… Aztán egy-két év múlva első lesz egy futóversenyen a saját korcsoportjában. Milyen sikerélményt jelent ez? Milyen motivációt ad ez a további kemény edzésekhez? De ne beszéljünk csak sikerről. A kudarc talán még erősebben acélozza a karakterünket. Évekig eddzünk szemmel látható eredmény nélkül. Nem adjuk fel, nem tántorodunk el a kitűzött céloktól, türelmesen és kitartóan folytatjuk, amit elkezdtünk. Mert elköteleződtünk. Mert megígértük magunknak. Mert bízunk magunkban. Mert néha az út fontosabb, mint maga a cél!

 

„Ember küzdj, és bízva bízzál” Madách Imre

A bejegyzés trackback címe:

http://mentaltraining.blog.hu/api/trackback/id/tr112436821

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Trifecta 2017.04.21. 10:29:05

Az utolsó mondatokért megérte elolvasni a teljes cikket! :) Pont a napokban írtam az első félmaratonomról, és visszagondolva rá én is arra jutottam, hogy a felkészülés és a verseny során megtett út volt az, ami az igaz élményeket adta. A kitűzött cél "csak" a motivációt adta.